2012. július 18., szerda

Vakációs hangulatban






************************************************************





Jó ez a mezítlábas élet...
Mezítláb jövök-megyek a házban, a ház körül egész nap.Szabadságot érzek.... Reggel a fűre lépek ( itt a legjobb), meglocsolom a virágokat, még az utcára is kimerészkedek mezítláb, hogy a kinti petúniáim se hervadjanak el. A teraszon a gyapjúim várnak. Ha úgy van kedvem, söndörgetek 1-2 golyót a tervbe vett nemezékszerekhez. Majd szaladok fel az emeletre, és taposom a fürdőkádban a beáztatott csergéket.( Ilyen taposó munkám lesz ám bőven egész nyáron, de megéri, olyan szépek, illatosak lesznek a gyapjú- és pamutszőnyegek, takarók.) Majd a nap is besegít, és felfrissülnek. Akárcsak én. Engem a napsugarak mindig feltöltenek. Amikor a reggeli kávémat iszom kint a teraszon, csak úgy simogatnak, és erőt adnak  egész napra. A tegnapi olyan jól esett, és olyan jól sikerült a kávé, hogy szinte egész nap kávéztam. Kávét ittam amikor takarítottam, amikor játszódtam, amikor főztem, amikor nemezeltem, amikor olvastam. A régi kedvenc Márai könyvem hatása alatt vagyok. Emlékszem, amikor először olvastam, a magaslatokba emelt, most pedig a földre hoz. Erre van szükségem egy álomszép nyaralás után .
Nemrég a focipályán feküdtem hanyat, és az eget, a repülőket néztem, amíg a srácok fociztak. Tudtam, hogy másnap repülni fogunk, életünk első nagy útja lesz. Majd  egy pár óra múlva ott voltunk Svédországban.
A tegnap is néztem az eget. Az ég köt össze engem azokkal az emberekkel akiket szeretek, és a világ különböző részein élnek. Mi erdélyiek azért szétszéledtünk rendesen...
És akkor én itt vagyok mezítláb a Földön, és nehezen hiszem el, hogy a minap Stockholmban, a belvárosban sétálva, megpillantottam egy kirakatban álmaim ruháit. Kedvenc  külföldi tervezőm ruhái tárultak a szemeim elé hirtelen. Csak álltam, és nem hittem a szemeimnek. Csoda történt volna...

Ott Svédországban a srácok jóságukkal megkoronázták főállású anyaságom utolsó napjait. Ilyen jó dolgom még soha nem volt, és szerintem nekik se.
Szükségem van  most erre a Márai könyvre. Bezárulni érzem életem egy korszakát,  új célokat keresek. 
Ezek a célok mintha még elvesztődnének a házimunka, az alkotás, a játék, a mindennapi teendők között. Ilyen lehet egy 4 gyerekes anyuka sorsa, még akkor is, ha már nagyok a gyerekek( talán a majdnem 8 éves , a 10 éves és a 13 éves még nem olyan nagy). És ez nálam így van rendjén egy szakmai sikereket elérő férj mellett... 




Nincs is egyéb szabadság, csak a szeretet szabadsága...1g

**************************************************************************






Itt még a bőség zavarába...



Ebben a nagy magyar nyári melegben takarót varrtam, és északra vittem, a hideg Északra. ( Ami nem is volt olyan hideg amíg ott voltunk.) Country stílusban készítettem ( mert ott tanyán lesz), és levendulát is szedtem mellé, egy  jó nagy kosárral. De csak egy kis csipkével átkötött csokrot vittem magammal. A takarót a srácokkal együtt varrtam E.B. nézés közben. A kicsinek kicsúszott a száján, hogy " anya ezt ne vigyük el"...



******************************************









Ennek a bájos, ajándékba kapott rénszarvasos   kéztörlőnek üzenete van:   "Süss-főzz finomakat a srácoknak! "
Na, Csabikám már amint megérkeztünk,ilyen jellegű feladatot adott nekem: " Olyan tortát süss, amilyent ott ettünk..." Nekem még akkor se mindig sikerül a sütés- főzés, amikor adottak a minőségi alapanyagok, hát még hogyha nem. Most az az eper nem zamatos, svéd óriáseper lesz, hanem fagyasztott magyar eper, ami lehet, hogy valamikor zamatos volt.
Első lépésben nemezeltem egy nagy epret. Ez legalább szép, és hasonlít az ottanira. És ha ránézünk ( márpedig elég gyakran fogunk, mert a hűtőszekrény Sweden-s hűtőmágnesén log), a svéd epres együttlétünkre emlékezhetünk.
Nem véletlenül nemezelek mióta hazajöttünk. Ott, egy kis tanyán szerencsém volt bepillantást nyerni egy svéd gyapjús kirakodó vásárba. Annyi szép színt és gyapjút láttam. Ez az élmény nemezelős alkotó kedvre derített engem itthon, Magyarországon...





***********************************************************




15 megjegyzés:

  1. Jó volt olvasni a bejegyzésed!
    Köszönöm! :)
    A nemezbigyók helyesek!
    A takaró szépséges!

    VálaszTörlés
  2. Már nagyon vártam a bejegyzést, és ugyanilyen nagyon örülök is neki. Annyi minden van benne...
    talán az is, hogy mi , erdélyiek, így szétszóródva egymásra tudunk hangolódni.Bárcsak ne kellene mindig szétszóródva lennünk, hogy egymásra találjunk....
    Üdv, Júlia

    VálaszTörlés
  3. Hű, rengeteget írtál! Ebből is látszik, hogy még azért nem vagy itt egészen a Földön:) De ez nem baj, mert lesz még olyan része az évnek, amikor úgyis itt kell csücsülnünk mindenáron.
    Öröm volt olvasni!

    VálaszTörlés
  4. "Mi erdélyiek azért szétszéledtünk rendesen...", szép és fájó gondolat. Nálam élö húsba talált :)

    Jó volt újra olvasni soraidat.

    Zita

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm, hogy írtatok. Kedvesek vagytok. Szép nyarat kívánok nektek!

    VálaszTörlés
  6. Jajj, de jó még csak olvasni is, amit írtál, köszi az élményt!

    Olvasás elején jöttem rá, hogy erdélyi lehetsz... sehol máshol nem beszélik ilyen szépen a magyart :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm én is:)nekünk, erdélyieknek jól esik az efféle elismerés.
      Üdv, Júlia

      Törlés
  7. Kérlek, nézz majd be hozzám!

    VálaszTörlés
  8. Mezítláb? Ez nem fura érzés?

    VálaszTörlés
  9. Tényleg így gondolod Erzsó? Hát jól esik.

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm a díjat Betti. Majd igyekezni fogok...

    VálaszTörlés
  11. Ciao Tulipant,
    Un saluto e un abbraccio,Claudia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy Rád találtam...Levendula, Márai-könyv, mezítláb...rögtön magával ragadott:)...Rendszeres látogatód leszek...Ugy-e nem baj??

      Üdv.
      Piroska

      Törlés
  12. Are you looking for free Twitter Followers?
    Did you know that you can get them AUTOMATICALLY AND ABSOLUTELY FOR FREE by registering on Like 4 Like?

    VálaszTörlés