Köszönöm...

Köszönöm, hogy alkothatok....

Köszönöm imádott férjemnek, drága szüleimnek és nem utolsó sorban az aranykezű, jóságos Kádár Kati néninek. Soha nem fogom elfelejteni, ahogy kislány koromban elvarázsolt az Ő világa, és elkezdtem tudatosan készülni textiles, majd később kézműves alkotói pályámra.

Első blogom első fényképe hadd legyen egy csendélet ( az én reggeli "csendem"), hiszen Kati nénitől kaptam a csészét, és már több mint 10 éve, minden reggel ebből a kis csészéből iszom meg a  kávémat . Majd jöhetnek a srácok, kezdődhet a nap... .

,

,

Alma Materem

Szeretem az iskolámat.Sok híres ember tanult és tanított benne. Bolyai Farkas is itt tanított. Világra szóló hírnevet szerzett tudományos kutató munkájával és nevelő tevékenységével.

Van nekünk (a férjemnek és nekem) egy dedikált könyvünk. Benne ez áll: "... a Bolyaiak szellemét értő és magukévá tevő tanítványok." Mélyen megérintenek ezek a szavak, és sokszor gondolok a könyv eme soraira: 

" A tanító legyen alkalmatos, alázatos szívű. Kötelességismerő. Hiába mondja a jót, ha nincs benne lélek. Durván tanítva, csak durva szíveket formálhat. A parancsoló, hideg szó sosem gyújt, hanem inkább kiolt. Az időbecslést pedig nagyon ki kell használni, de mindenekelőtt a példaadást az első helyen tartani....Bolyai Farkas az ifjúság melegkeblű barátja. Nem tör azonnal pálcát. Nem mond azonnal ítéletet. Mindig volt reménye a megjavulást illetően."

" A tradícióktól megszentelt kövek csak jóra, nemesre, kötelességtudásra ösztönöznek." K.J.

Családom szeretete, hitem és ezek a gondolatok erőt, lendületet adnak nekem a hétköznapokban, az eligazodásban.